|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 22 találat | lapozás: 1-22 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Róka Szilvia 1992. június 29.Sohase feledjétek, hogy honnan jöttetek, mondta Kallós Zoltán néprajzgyűjtő a Magyarországon tanuló csángó fiataloknak. Idén 53-an fejezték be az első tanulmányi évet a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. A Magyarországon tanuló csángóknak pályázatot hirdetett a Lakatos Demeter Egyesület és a Piarista Diákszövetség. A szülőföldismereti és néprajzi pályázatra tizenkét pályamű érkezett, a bizottság ebből tíz munkát jutalmazott. Demse István és Kotis Mihály első díjat kapott, Nyisztor Tinka különdíjban részesült, második díjjal jutalmazták Perka Mariant és Molnár Klárát, de érdemes felsorolni Bogdán Tibor, Luca Magda Gabriella, Mátyás Irina, Róka Szilvia és Bodó Marika nevét is. Dr. Lovag Lea magyar-román szakos tanár a csángó fiatalok segítője, mindenese az intézetben. /Frigyesy Ágnes: Csángómagyarok ? szülőföldjükről. = Új Magyarország, jún. 29./1999. augusztus 31.Bár huszonöt településen vannak tagjai a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének, alig fél tucat faluból érkeztek résztvevők aug. 29-én, vasárnap Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre, ami így nem lett több választmányi gyűlésnél. A jelenlévők többsége szervezeti tisztségviselő vagy a szövetség helyi közösségeinek vezetője. Sokadszor és mindig ugyanazok az arcok, ugyanazok a lelkes, de időnként elcsüggedő, sértődékeny, fáradt emberek, többségükben túl az ötvenen vagy annak határán. Az a néhány fiatal, aki tenne, tervezgetne a szervezet körül és annak életében, még bátortalan, nincs meg a kellő képzettsége. A frissen megválasztott szövetségi elnök, a klézsei Csicsó Antal jellemezte úgy a csángóüggyel törődők táborát, hogy abban helye van (lenne) a szívvel, valamint az ésszel közelítőknek is, a tapasztalt, idősebb és lelkes fiatal nemzedéknek is, csakhogy a kerék előre forogjon. Idén február óta nem találkoztak ügyeik megbeszélése végett a klézsei, pusztinai, lészpedi közösségi szervezők - csak ebben a három faluban van helyi szervezete a szövetségnek, máshol elszórtan jegyeznek összesen 180 tagot -, akiknek munkájában igen fontos mozgatóerő a gyimesfelsőloki iskolapélda, személyesen Deáky András igazgató állandó jelenléte a csángószövetség találkozóin. Moldvában egyedül Klézsén indult kezdeményezés az anyanyelv oktatására, de mindeddig eredmény nélkül. A gyűlésen Sánta Attila Kötő József államtitkár tanácsosaként képviselte az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelő osztályát, aki az ügyben azt nyilatkozta, csak abban az esetben tud a tárca és annak kisebbségi osztálya tenni a klézseiekért, ha a kérvényezők betartanak minden törvényes lépést, határidőt, és egyik beadványtól a másikig nem csökken a felére, utóbb negyedére az igénylők száma. Duma András, a klézsei magyar oktatás ügyintézője nem értett egyet azzal, hogy a szülőket lehetne vádolni a szabályos eljárás be nem tartásáért. - Ne kérje tőlem számon senki - szögezi le Duma András -, hogy meggyőzzem a szülőket arról, annyi megfélemlítés után ötödször és hatodszor is nyújtsák be kéréseiket, hol ez, hol az hiányzik a kérésekből, vagy éppen nem iktatják azokat, és nyomtalanul eltűnnek. Nem sikerült pontos és tiszta képet kapni arról, mi történt a hazai kezdeményezésekkel, a csíkszeredai és más erdélyi városokban indított, de mára már megbukott csángóoktatással, kik foglalkoznak a moldvai magyarok számára anyaországi egyetemeken, főiskolákon felajánlott helyek elfogadásával, arra sem kaptak választ, hogy igaz-e az a közgyűlésen elhangzott állítás, miszerint az RMDSZ nem támogatja a csángó diákok Magyarországon való tanulását, mert eddigi tapasztalat szerint igen nagy a lemorzsolódás, így azt javasolja, inkább tanuljanak itthon, hazai egyetemeken. A gyűlésre a meghívásnak egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem tett eleget. Csicsó Antal keserűen jegyezte meg, az RMDSZ csúcsvezetése 1995-től nem képviseltette magát a csángószövetség közgyűlésein. Nyisztor Tinka felvetette, szükség lenne egy saját erőből megszervezett népszámlálásra. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság tagja támogatásával nyújtottak már be erre vonatkozó pályázatot, amit elutasítottak, pénz nélkül pedig még néhány falura méretezett mintán sem lehet ekkora munkát elvégezni. - Közel 100 olyan szervezetről tudnak, melyek foglalkoznak csángóüggyel, de közülük csak nyolccal van kapcsolatuk, a többivel éles versenyben vannak a pénzekért. A pénzügyi beszámolóban elhangzott, a szövetség egyetlen állandó támogatója az RMDSZ, irodafenntartásra 150 dollárnak megfelelő összeget és két igen alacsony fizetést utal át a csángószervezetnek. Havonta legkevesebb 1,5 millió lejjel rúgnak többre a folyó költségek, ez csak növeli a 22 millió lejnyi adósságot. A jelenlegi vezetés a három évvel ezelőtti elnökséget hibáztatja azért, mert nem volt naprakész könyvelés, kilenc évre visszamenőleg kellett elkészíteni az elszámolást, ami több mint ezer dollárba és közel ötmillió lejbe került. A szövetség eredménynek tartja, hogy a Bákóba költözött székház rendelkezik számítógéppel, telefonnal, faxszal, naponta bárhonnan hívható, információ kérhető vagy továbbítható. A tagok közül többen nehezményezték, hogy a szövetség kapcsolatot tart az egész világgal, csak éppen a környező falvakbeli csángósággal nincs állandó kapcsolatban. A tagdíj kérdésében annyit döntöttek, pénz hiányában egyelőre csak ideiglenes igazolványokat készítenek, azzal keresik fel a tagokat. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége az önrendelkezés megvalósítását programjának tartja, miként azt is, hogy a magyar kormánnyal és a Magyarok Világszövetségével való kapcsolatban a moldvai csángó-magyarok törvényes képviseletére tart igényt. Ezt az újonnan megválasztott elnökség (Csicsó Antal elnök, Róka Szilvia ügyvezető elnök, az oktatási, művelődési, gazdasági, szociális és pénzügyi felelősök) is magáévá teszi. A szövetség legfontosabb idei tevékenységi tervei közé sorolta három területi RMDSZ-szervezet megalakítását Bákó, Suceava és Karácsonkő (Piatra Neamþ) központtal, valamint a csángószövetségnek mint RMDSZ-platformnak a besorolását. A közgyűlés tiszteletbeli szövetségi elnököt is választott Nyisztor Tinka személyében, aki mintegy a szervezet utazó nagyköveteként képviselheti a moldvai csángó-magyarok ügyét, elsősorban oktatási ügyekben. /Fekete Réka: Moldvai Csángó-magyarok bákói találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./2000. július 19.Júl. 16-án a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége bákói székházában összehívott rendkívüli vezetőtanácsi gyűlésen több falu szervezeti képviselője jelenlétében bizalmatlanságot szavaztak Csicsó Antal tavaly megválasztott elnök iránt, melynek következtében az elnök lemondott, a jelenlévők pedig ideiglenes vezetőt választottak. Csicsó Antalt többen azzal vádolták, hogy döntéseit a vezetőtanács tagjainak megkérdezése és beleegyezése nélkül hozta, a szervezet kizárólagos irányítására törekedett, így a tagok számára nem volt átlátható, tulajdonképpen mi is történik a csángó szövetségben - tájékoztatott Nisztor Ilona, a szervezet művelődési felelőse. Csicsó Antal helyére két személyi javaslat született Bartha András és Róka Szilvia személyében. Külsőrekecsin, Klézse, Pusztina, Lészped, Dioszén szervezeti képviselői és a vezetőtanács tagjai egyöntetűen az előbbire szavaztak, akit az őszi általános közgyűlésig a csángó szervezet ideiglenes elnökévé választottak, akinek munkáját Róka Szilvia ügyvezető elnök segíti majd. /Leváltották a csángó-magyarok elnökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2000. szeptember 15.Polgárháborús hangulat robbant ki szept. 14-én Klézsén, amikor egy szakértői vegyes bizottság a helyszínen folytatott vizsgálatot a magyar oktatást kérvényező szülők körében. A Sántha Attila tanácsos (Oktatásügyi Minisztérium), Marian Bunghez Bákó megyei helyettes főtanfelügyelő, a prefektúra és a Kisebbségvédelmi Minisztérium képviselői alkotta testület megkezdte az anyanyelvű képzés beindításáért folyamodó személyek meghallgatását. Mintegy húsz szülő erősítette meg korábbi álláspontját. Délután húsz-huszonöt fős, erősen ittas csoport elállta a helyi iskolába igyekvő somoskai szülők útját. A randalírozókat Ioan Joca polgármester, Augustin Pascaru plébános, a PRN és a PUNR helyi szervezetének tagjai biztatták. Az iskola épületéből kilépő küldötteket a hőzöngők szitkokkal, kiabálásokkal fogadták; azt üvöltötték, hogy a községben mindenáron megakadályozzák a magyar képzés beindítását. Dumitru Nada, a Bákó megyei prefektúra igazgatója emellett szóban is arra ösztönözte a leitatott férfiakat, hogy álljanak ellen a "magyar betolakodóknak", a félelemtől reszkető hivatalosságokat pedig "Úgy kell nektek!" felkiáltással röhögte szembe. Ilinka Cecília, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége jogtanácsosa és Róka Szilvia, a szervezet alelnöke személygépkocsival akarta elhagyni a helyszínt, az autót azonban kis híján a benne ülőkkel együtt felborították a randalírozók. A felbíztatott klézseiek által nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illetett jogtanácsos lapunknak elmondta, jelentést készítenek a történtekről, és könnyen lehet, hogy jogorvoslattal élnek majd. A bizottság szept. 14-én este a szintén Bákó megyei Lészpeden folytatta a vizsgálatot, ahol a megfélemlítés hatására csupán ketten igényelték a magyar oktatást. Kötő József oktatásügyi államtitkár "erőszakos, fasiszta" megnyilvánulásnak nevezte a történteket. "Mélységesen elítélem az általam évekkel ezelőtt már átélthez hasonlatos atrocitást, amely ellen mindenképpen fellépünk. A 15 klézsei megerősítés mindenesetre elegendő a magyar oktatás beindításához" - fogalmazott az államtitkár. /Magyarellenes hőzöngés Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2000. december 4.Szamosújváron dec. 3-án rendezték meg a csángó napot. Róka Szilvia, a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke, Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését - jelentette ki Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezőségi magyarok helyzete között. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára, amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait, kultúráját. - Adományokat ajánlottak fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága, az Arménia - Kolozsvár, a helyi RMDSZ-szervezet, a szamosújvári Cserkész Szövetség, a Téka Alapítvány, a református egyház, valamint a Szabadság napilap. - Tíz táncosból, négy zenészből és 30 klézsei, magyarul tanuló gyermekből álló csoport érkezett dec. 1-jén Kolozsvárra. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak, melyek biztosították a szállást, valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. /Sikeres Csángó Nap Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./2000. december 12.Ahelyett, hogy büszkék lennénk a csángókra, gyakran lenézzük őket, vagy egyszerűen tudomást sem akarunk venni a Gyimesekben és Moldvában élő testvéreinkről - rótta fel minden magyarnak Csoma Gergely a december 3-ai Csángó Nap nagyváradi rendezvényén. Az erdélyi származású, Budapesten élő csángószakértő történelmi csodának nevezte e közösség fennmaradását, hiszen a lelki terror és az elszigetelés ellenére évszázadokat éltek túl. Csoma Gergely a hetvenes-nyolcvanas években sokat járt a csángók között, akiket "élő őskövületeknek″ nevezett. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az eseményt szervező Participatio Alapítvány elnöke leszögezte: "Úgy érezzük, hogy segítünk a csángókon, de néha sajnos többet ártunk, mert rosszul nyúlunk a témához. Egyébként a romániai magyarság helyzetén csak úgy javíthatunk, ha segítünk a csángóknak is.″ Az esten a klézsei Kotis Mihály nagyváradi orvostanhallgató is beszélt, egyike azon kevés csángó fiatalnak, akik tanulmányaik befejeztével haza szeretnének térni. Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodavezetője az elnyomás kapcsán elmondta, hogy nagyon sok csángó család például azért nem írta alá az anyanyelvi oktatást igénylő ívet, mert gyermekeiket román társaik és tanáraik megfenyegették, s tartottak a megtorlástól. - Szilágyi Zsolt felvetette a Csángó Baráti Társaság megalapításának ötletét, zenés előadás és tanítással egybekötött moldvai csángó táncház zárta a délutánt. /(pataky): Csángók - élő őskövületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./2001. június 30.Gyimesbükkön Deáky András panziójában zajlik június 25-július 1. között a moldvai csángó gyerekek és az őket tanító pedagógusok közös tábora, amelynek célja azon sajátos oktatási módszerek kipróbálása, melyek a 2001 őszétől beinduló moldvai csángó oktatási program megvalósítását szorgalmazzák. A tavaly Klézsén és Pusztinán beindult, iskolán kívüli magyar nyelvoktatást idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében tíz helységre kiterjesztik: Klézsén, Pusztinán, Somoskán, Lészpeden, Trunkon, Külsőrekecsinben, Dioszén, Forrófalván, Budán és Bákóban szakképzett tanárok vállalnak iskolán kívüli oktatást, mivel a Bákó megyei tanfelügyelőség máig akadályozza a moldvai csángó gyerekek anyanyelvének oktatását. A fiatal pedagógusok - Barnat Simona, Bilibók Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia és Sarca Felicia - munkáját segítette, órákat tartott, illetve módszertani útmutatásokat adott Borbáth Erzsébet tanárnő, aki egy évtizeden át többszáz moldvai csángó gyereket tanított Csíkszeredában. /(Deáky András): Moldvai csángó oktatási tábor Gyimesbükkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./2001. szeptember 17.Aug. 31. és szept. 3. között a Szatmárnémeti MADISZ amatőr bábszínészei öt csángóföldi településen /Trunkon, Somoskán, Klézsén, Pusztinán és Külsőrekecsinben/ mutatták be Veress Zoltán Irgum-Burgum Benedek című mesejátékát. A csángóföldi bábturné megvalósítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Klézsén Istók Pál adott otthont a szatmáriaknak. A turné során a szatmáriak mindvégig az Istók család otthonában laktak. Legelőször Trunkon lépett közönsége elé a bábszínészcsoport. Itt Róka Szilvia magyar anyanyelvű tanítónő vállalta magára a szervezési munkálatokat. Trunkon egy önzetlen román vállalkozó biztosította a helyszínt. Száznál is több gyermek összegyűlt. Róka Szilvia tanítónő elmondta, hogy ősztől magyar nyelvre tanítja a helyi gyermekeket. A szervezésben oroszlánrészt vállaló Hegyeli Attila néprajzkutató, aki az EMKE megbízásából a csángóföldi magyar nyelvű oktatásért felel, legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott fedett termet biztosítani a szatmáriaknak. Az iskolák román igazgatói hallani sem akartak a magyar nyelvű bábelőadásról. Sem Somoskán, sem Klézsén nem adtak kölcsön iskolatermet, pedig vakáció lévén semmire sem használták. A szatmáriak a szabad ég alatt tartották meg az előadást, igen nagy sikerrel. Pusztinán Bilibók Jenő, a Csángó Szövetség alelnöke vállalta magára a szervezést. Búcsú volt aznap Pusztinán, egy lakóháznál Székelyföldről érkezett római katolikus pap tartott magyarul Szent István-misét. A gyermekeken kívül közel száz idős ember is megtekintette Irgum-Burgum Benedeket. Külsőrekecsinben már több mint 100 gyermek várt a szatmáriakra. Külsőrekecsinben egy diszkóteremben tartották meg az előadást. Hegyeli Attila közölte, hogy ősztől az eddigi két település helyett már nyolc településen nyolc tanítónő fogja magyarul tanítani a helyieket. /Ilonczai Tamás: Szatmári amatőr bábszínészek turnéja Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2001. október 11.Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség programfelelőse jelezte, hogy a tavalyi tapasztalatokon okulva, a magyar nyelv csángóföldi oktatása az iskolán kívül zajlik az idei oktatási évben. A szövetség pályázatot nyújtott be a nyáron a hálózat megszervezésére, s a magyar oktatási tárca és az RMPSZ segítségével szeptemberben végeztek a szervezéssel. "Az oktatást minden helyszínen megkezdtük, a pedagógusok és gyerekek közösen dolgoznak. Pusztinán: Bilibók Jenő, Barnat Simona, Nyisztor Ilona és Ségercz Ferenc foglalkoznak kicsikkel és nagyokkal. Trunkon: Róka Szilvia, Dioszénben: Farkas Mónika tanít, Klézsén: Mihálydeák Adél, Borsos Gyöngyi, Hegyeli Attila foglalkozik kicsikkel, nagyokkal és felnőttekkel. Somoskán: Bogdán Melinda, Külsőrekecsinben: Szarka Felicia és Ghiurca Valentin dolgoznak. Okt. 13-án, tartják az első tanártalálkozót Klézsén. Ekkor a tanárok beszámolnak az indulás nehézségeiről, sikerekről, kudarcokról. /Csángómagyar oktatás 7 faluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2003. október 23.Lemondott tisztségéről Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A tisztséget a november végére kitűzött közgyűlésig helyettese, Bilibók Jenő tölti be. - Nem bírtam már azt a stresszt, amit a munkánkhoz szükséges anyagiak hiánya okozott - magyarázta lemondása okait Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke. Bartha 2000 júliusától töltötte be a csángó szövetség elnöki tisztségét. Egyike volt azoknak a csángó fiataloknak, akik erdélyi vagy magyarországi tanulmányok után tértek vissza szülőföldjükre. Elnöki tevékenysége idején vásárolt bákói székházat a szövetség, és ebben az időben indult be a csángó oktatási program is. Különösen a bákói tömbházlakásban berendezett iroda működtetési költségeinek az előteremtése okozott állandó stresszes állapotot. "Minden hónap végén jöttek a számlák, és fogalmam sem volt, hogy miből fizethetem ki" - panaszolta a leköszönt elnök. Döntéséhez személyes okok is hozzájárultak. Úgy érezte, közgazdászi és informatikus diplomájával a többszörösét kereshetné annak a pénznek, amit a szövetség vezetőjeként kapott. "Nélkülem nem áll meg az élet, a társaim folytatják a munkát" - tette hozzá Bartha András. A csángó szövetség vezetését átmenetileg Bilibók Jenő alelnök vette át azzal a feltétellel, hogy munkájában Benke Pavel és Róka Szilvia is segíti. /Gazda Árpád: Stresszelő jogvédelem. Lemondott a csángó szövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2004. április 5.A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ápr. 4-én, virágvasárnap Bákóban tartotta közgyűlését. Az ülésen elsősorban klézsei és külsőrekecsinyiek vettek részt. Bilibók Jenő, a szövetség megbízott elnöke az eddig elért eredményekről számolt be, miszerint jelenleg Moldvában hét településen, kilenc csoportban folyik a magyar anyanyelvű oktatás az iskolában, ugyanakkor további tíz településen iskolán kívül oktatják a magyar nyelvet. Eddig 145 kérést iktattak, ami körülbelül 250 gyereket érint, ugyanakkor mintegy ötszáz gyermek jogosult a magyar állami támogatásra. A magyar nyelvű misék bevezetésére is kaptak ígéretet egy nemrég, a bukaresti nunciatúrán folytatott beszélgetés során, azonban „itt nehezebben mennek a dolgok, mint más területen, mert ezen a téren másabbak a törvények, mint az állam törvényei" – fogalmazott Bilibók Jenő. Benke Pável kifejtette: a szövetségnek szüksége lesz egy gazdasági vezetőre vagy az RMDSZ gazdasági szakembereitől kérnek segítséget, hiszen a 2000–2003 közötti időszakra is nemrég sikerült elkészíteni a zárszámadást. A szervezetnek ezentúl az elnök mellett két alelnöke lesz, ugyanakkor egy gazdasági igazgatója. A szervezet továbbra is Sepsiszentgyörgyön marad bejegyezve. – Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek Róka Szilviát és Bilibók Jenőt. A szavazás eredményeként 43 szavazattal Róka Szilviát választották meg elnöknek, míg Bilibók Jenő 10 szavazatot kapott. Bilibók Jenőt és Benke Pávelt választották meg az alelnöknek. A vezetőség többi tagja: Hegyeli Attila oktatási, Nisztor Tinca vallási, Benke Pável kulturális, Gál Mónika ifjúsági, Istók Angella pedig szociális felelős lett. Bilibók Jenő az ülést követően kifejtette: nem fogja vállalni az alelnöki tisztséget. Bilibók szerint egyezség született arra, hogy a szervezetnek nincs pénze arra, hogy az embereket beszállítsa a falvakról, ezért mindenki maga oldja meg a szállítást. Szerinte Benke Pável és Róka Szilvia megszervezték a beszállítást, ezért voltak a teremben javarészt klézsei és külsőrekecsinyi emberek. Bilibók nehezményezte, hogy a vezetőség tagjainak többsége klézsei lett, így a többi település nincs képviselve. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Szórvány és Szociális Főosztályának alelnöke vett részt az RMDSZ részéről a közgyűlésen. Az utóbbi két évben szoros kapcsolat volt az RMDSZ és a Csángó Magyarok Szövetsége között, jelezte. /Daczó Dénes: Bár megválasztották alelnöknek Bilibók Jenőt, nem vállalja a tisztséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Bilibók a Krónikának azt nyilatkozta, nem vállalja a funkciót. „Holnap valószínűleg be is nyújtom felmondásomat. Az új elnökségnek teljesen más a mentalitása, koncepciója”. Nem személyi ellentétről van szó, hanem eltérő munkamódszerekről. Az eltelt négy év alatt belefáradt a pénztelenségbe, nyilatkozta Bilibók. Róka Szilvia elmondta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebben vállalnak vezető tisztséget a szövetség tagjai, a nagy felelősség és a pénzhiány miatt. /Zsidó Ferenc: Róka Szilvia a csángószövetség új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Róka Szilvia 1972-ben született a moldvai Trunkon, 1992 és 1995 között a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, majd diplomája megszerzése után az MCSMSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, legutóbb a kedvezménytörvény alkalmazását segítő bákói iroda vezetőjének tisztét. /Tisztújítás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2004. április 8.A moldvai csángók körében sincs egyetértés, ezt mutatta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közgyűlése. A tisztújító közgyűlés után Bilibók Jenő lemondott, azzal vádolva a szövetség új vezetését, hogy előre megrendezett színjáték volt a közgyűlés. Bilibók amiatti aggodalmát fejezte ki, hogy a „hittel és sok munkával felépített szervezetet komolytalan hazardírozással, érdekek akarják csődbe sodorni. A történet ismert – hasonlóan szűnt meg 2001-ben a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet, ahol Róka Szilvia szintén jelen volt." /Sarány István: Kételyoszlató közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./2004. november 3.Felhívással fordult az erdélyi, illetve az anyaországi magyarsághoz a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Róka Szilvia és Hegyeli Attila, a magyar nyelvű oktatási program vezetője. 2004 őszétől összesen 21 magyarul tanuló csoport működik moldvai falvakban. A nyolcadik osztály elvégzése után azonban már nem tudják biztosítani a magyar nyelvű oktatást Csángóföldön, a gyerekek Székelyföldön tanulhatnak tovább magyar tannyelvű iskolákban. Számukra az étkezési és elszállásolási költségeket, a nevelési programot az RMPSZ-nek kell biztosítania. A magyar nyelvű oktatási programban mintegy 800 gyerek érintett. Jelenleg 11 faluban 24 tanár, tanító, tánc- és énekoktató gondoskodik a gyerekek magyar nyelven való tanításáról. Moldvában azonban legkevesebb 15–20 olyan falu van, ahol még nem sikerült az 1950-es években megszüntetett magyar oktatás után semmiféle tevékenységet beindítani. Róka Szilvia és Hegyeli Attila arra kér mindenkit, aki teheti, segítse a moldvai gyerekek magyar nyelven való tanulását, járuljon hozzá az oktatási program sikeréhez azáltal, hogy „keresztgyermekének" fogad egy-egy moldvai gyereket, akinek kifizeti taníttatási költségeit. /Támogatókat keresnek a magyarul tanuló moldvai gyerekek számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./2004. december 8.Ötödik alkalommal rendezték meg Csíkszeredában a Csángó Napokat. Szomorú, hogy a 2000-ben konkrét cselekvési tervvel bemutatkozó lelkes csoportból a 2004. nov. 20-i kerekasztalhoz már csak ketten ültek: a csángószövetség volt alelnöke, oktatási felelőse, Bilibók Jenő, illetve Róka Szilvia, a jelenlegi elnök. Széthúzás, megosztó támogatások, manipulációk bomlasztják a Csángószövetséget, késztetik lemondásra, menekülésre a hittel, bizakodással hazatért fiatalokat. /Borbáth Erzsébet, Csíkszereda: „Bokrétába kötögetem vala..." – A csíkszeredai Csángó Napok összegzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./2005. július 6.Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének (EMME) Csíki Területi Szervezete megalakulása óta szívügyének tekintette a tehetségkutatást, a tehetségek nyilvántartását és támogatását a moldvai csángómagyarok körében. Idei tehetségkutató útjukat egyeztették Hegyeli Attilával, a moldvai magyar oktatás felelősével és Róka Szilviával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének bákói elnökével. Pusztinán a megnézték a nem hivatalos magyartanítást. Frumószán Vass Ibolya tanít, Külsőrekecsinben hárman tanítanak magyart. Bende Edit két hónapja érkezett. Szarka Felícia házában folyik az iskolán kívüli oktatás. A csíkdánfalvi Szász Csilla immár itt tanít. A moldvai csángómagyar gyermekek havi rendszerességgel megjelenő lapja a Reverinda. /Zsigmond Márton: Moldvában jártunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2005. július 15.A Bákó megyei csángómagyarok lakta vidékeken a házakat nem, de a termést több helyen megsemmisítette az ár – számolt be Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Klézsén több ház pincéjét, köztük a magyar nyelvű oktatásnak és tanárainak otthonául szolgáló házét is elöntötte a víz. Trunkon és Rekecsinben a Szeret két mellékvize, a Kalagor- és a Nikuli-patak öntötte el a termőföldeket. Pusztinát és Frumószát nem érintette még. Bákó megye 28 helységében 4231 lakóházat öntött el a víz és 137-et romba döntött. A vízzel körülzárt 12 helységből ezernél több embert kellett kimenteni. Több mint 100 kilométeren járhatatlanok a közutak, 173 híd és átjáró sérült meg, 20 helységben nincs villanyáram. /Bákói „világvége”. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./2006. július 14.Feszültségeket gerjeszt a moldvai csángómagyar közösségben a Pusztinán felépített közösségi ház. Az impozáns ingatlant a magyar állam támogatásával építették, és noha már június másodikán ott tartották a csángókonferencia rendezvényeit, hivatalosan még nem avatták fel. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke jelezte, megpályázza az intézményvezetői tisztséget. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége viszont az építkezés idején kulcsszerepbe került Nyisztor Demetert bízná meg az intézmény vezetésével. A létesítmény építését finanszírozó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyelőre salamoni döntést hozott: Karda Emesét, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérte fel a működtetési terv elkészítésére. A ház felépítésében a Teleki László Alapítvány játszott kulcsszerepet. Az MCSMSZ Nyisztor Demeterre bízná az intézményvezetést. „Ő a legaktívabb emberünk Pusztinán, és meggyőződésem, hogy az adminisztratív feladatokat is jobban el tudná látni, mint Tinka – érvelt Róka Szilvia a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke. Nyisztor Tinka egyébként az MCSMSZ-nek is vezetőségi tagja, de a bákóiak nehezményezik, hogy ritkán vesz részt a gyűléseiken, sokat tartózkodik Magyarországon. Távolléte egyébként jórészt a doktori vizsgákkal áll összefüggésben. Ha jövő év szeptemberéig sikerül a budapesti akadémiai bizottság előtt megvédenie dolgozatát, ő lehet az első csángó csúcsértelmiségi. Pályája abban is különbözik a külföldön tanult társaiétól, hogy visszatért szülőfalujába. A megkérdezettek kerülik, hogy Nyisztor Tinka pénzügyeiről nyilatkozzanak. A Krónika azonban megtudta, többek között az szól a Szent István Egyesület elnökének intézményvezetői kinevezése ellen, hogy pert vesztett a NKÖM-mel szemben. A minisztérium nem fogadta el egy évekkel ezelőtt megpályázott támogatás elszámolását, és a két évvel ezelőtt kimondott bírósági ítélet szerint immár nemcsak a 350 ezer forintos támogatási összeget, hanem annak kamatait, és a perköltséget is, összesen egymillió forintot követel a pusztinai egyesületvezetőtől. Nyisztor Tinka „jóakaróinak” tulajdonítja az ügyet, és azt sem zárja ki, hogy annak politikai háttere van. Feszült a viszony közötte és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma csángóreferense, a szintén pusztinai származású Szőcs Anna között. /Gazda Árpád: Ki üljön az igazgatói székbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./2006. szeptember 21.Tizennégy Bákó megyei faluban több mint ezer diák vesz részt az új tanévtől iskolai magyarórákon. Idéntől Trunkon és Bákóban (a Domnita Maria Általános Iskolában) is megkezdi működését egy-egy csoport, a magas gyermeklétszám miatt Külsőrekecsinben és Magyarfaluban két-két pedagógus tanítja a gyermekeket heti három órában magyar nyelv és irodalomra. Tizenöt pedagógus foglalkozik a csángó gyerekekkel, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége anyagi támogatásával. Róka Szilvia, az MCSSZ elnöke elmondta, rajtuk kívül még tizenketten tanítanak magyar nyelvet, zenét és táncot a délutáni foglalkozásokon részt vevő ezerkétszáz csángó gyermeknek. /(fekete): Bákóban magyarórákat tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./2007. április 16.Április 21-én lesz a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége /MCSMSZ/ közgyűlése, amikor a tagoknak új elnököt is kell választaniuk, ugyanis Róka Szilvia, a jelenlegi elnök bejelentette lemondását. Róka Szilvia február elsején jelentette be lemondási szándékát a vezetőségnek. Elsősorban személyes okok miatt, mert ilyen munkaritmusban hamarosan kórházba kerül, mondta. Szüksége van egy-két év pihenésre, hogy a tanulmányaira is jobban tudjon összpontosítani. Elnöksége alatt sikerült csapatban dolgozni, és nem egyéni teljesítményre, hanem közösségi eredményre koncentráltak. Minden második hónapban vezetőségi gyűlést tartottak. Jelenleg 1170 tagja van az MCSMSZ-nek. Nagy eredmény, hogy sikerült két közösségi házat megvásárolni és felépíteni Csíkfaluban és Lábnyikon, méghozzá állami segítség nélkül, magánszemélyek támogatásával. Még mindig nincs a Bákó megyei tanfelügyelőségen magyar szakreferens, noha a diákok száma mindenképpen szükségessé tenné ezt. Elnöksége idején sem sikerült a szervezet bizonyos fokú anyagi biztonságát megteremteni. Minden évben pályázatoktól függenek, bár az oktatást nem egy évre vállalták Az idei évtől kezdve eltűnt a Csángó Alap, mely a magyarországi támogatásokat eddig kezelte, és nem tudják, hogy mi lesz helyette. Nem tudták élővé tenni a kapcsolatot az iroda és a települések között, két-három falun kívül nem sikerült igazi helyi vezetőket találni. Most Pusztinán, Klézsén, Somoskán, Magyarfaluban, Külsőrekecsinben vannak működő helyi szervezetek, de nincs például Lábnyikon, Frumószán stb., ahol a magyar nyelvet tanuló diákok száma alapján joggal várnák el, hogy erős MCSMSZ-szervezet is legyen. (Sántha Attila, Moldvai Magyarság) /Lemondott a Moldvai Csángómagyarok elnöke. = Erdély. ma, ápr. 13./2007. április 23.Solomon Adriánt választották elnöknek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) Bákóban megrendezett hétvégi közgyűlésén. A korábbi elnök, Róka Szilvia személyes okokra hivatkozva nem vállalta a jelölését. Az alelnöki munkakört ezután László Valerica és Szarka Felicia látja el. Előbbi már korábban is viselt tisztséget a szövetségben, ő volt a pályázatokért felelős megbízott, utóbbi viszont újnak számít a vezetőségben. Hegyeli Attila, a szövetségi vezetés oktatási ügyekért felelős tagja továbbra is tisztségében marad, az új elnök felkérésére. Nyisztor Ilona a kulturális élet és mozgalom, Solomon Mária pedig a társadalmi ügyek felelőse lesz. Az ifjúsági kérdéseket ezentúl Polgár László tartja kézben, s ugyancsak rá hárul a szövetség ifjúsági programtervezetének kidolgozása is. A továbbiakban is fő feladat a szervezet anyagi biztonságának megteremtése, s ennek egyik fő pillére a magyar állam által biztosított Csángó Alap. /B. Z. : Tisztújítást tartott Bákóban az MCSMSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Hegyeli Attila oktatási felelős elmondta: 2006-ban 600 gyereket vittek szervezetten valahova nyaralni, 30 tábort szerveztek a számukra. A magyar nyelvű oktatás terén két új helyszínt nevezett meg: Lujzikalagort és Bákó városát. Vannak falvak, ahol majdnem minden gyermek beiratkozott a magyarórákra (pl. Külsőrekecsin, Lábnyik). Hegyeli a terveit is ismertette: a magyarul beszélő gyerekek csak 10 százaléka vesz részt jelenleg a magyar nyelvű oktatásba, ezen az arányon szeretne javítani. 16 faluban zajlik magyar nyelvoktatás, de 30 faluban még egyáltalán nincs, és ezekben is el kellene indítani. Ennek legnagyobb akadálya a tanárhiány, mondta Hegyeli. /Adrian Solomon a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének új elnöke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./2008. március 3.Sógor Csaba európai parlamenti képviselő március 2-án Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőségével, hogy áttekintse a moldvai magyarság előtt álló kihívásokat, majd ellátogatott a magyarellenes hangulatkeltés miatt a figyelem középpontjába került Nagypatakra. Az EP-képviselőt és Róka Szilvia csángóföldi munkatársát Bákóban Solomon Adrián MCSMSZ-elnök és Hegyeli Attila, a csángóföldi gyerekek magyaroktatásáért felelős programvezető fogadta. A vendéglátók kitértek a nagypataki helyzetre, ahol két magyarországi tanár felügyeletével tavaly ősszel beindították a magyarórákat. Egy helyi tanár biztatására egy fiatal megpróbált ellenséges hangulatot kelteni a faluban, aminek következtében a múlt heti utolsó oktatási napon már csak egy tanuló jelent meg a magyarórán. A bákói megbeszélés után Sógor Csaba ellátogatott Nagypatakra, ahol a meghirdetett magyarellenes gyűlés elmaradt, az EP-képviselő a miséről kijövő hívekkel magyarul elbeszélgetett, és megtekintette a falu nevezetességeit.,,Az MCSMSZ áldozatos munkája és a magyartanárok lelkesedése ellenére mindeddig csupán ezerötszáz gyerek számára biztosított a magyar nyelv elsajátításának lehetősége Moldvában. Még legalább 7500 iskoláskorú gyerek van, akiknek ez nem adatott meg. Biztosítanunk kell az anyagi hátteret és a békés hangulatot a moldvai magyar falvakban, hiszen mindennél fontosabb, hogy a magyar gyerekeket és szülőket ne félemlítsék meg, és minél több gyermek tanulhasson magyarul Csángóföldön” ― fejtette ki Sógor Csaba. /Megfélemlítik a moldvai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./2012. április 27.A küldöttek jelentős része kivonult a pénteki MCSMSZ-küldöttgyűlésről – KözleményA Moldvai Csángómagyarok Szövetségének április 27-én, pénteken Lábnyikban megtartott küldöttgyűlésén a 22 településről érkezett küldöttek közül 12 település képviselői (a Bákó, Diószén, Forrófalva, Gajdár, Gerlén-Rácsila, Klézse, Külsőrekecsin, Lészped, Pokolpatak, Pusztina, Somoska és Trunk) az alábbiakat hozzuk nyilvánosságra: Nem vagyunk hajlandóak a régi vezetők újraválasztásához asszisztálni, és nem értünk egyet azzal, hogy fent kell tartani a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének jelenlegi, kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások és a vezető személyek szószegése, visszaélő magatartása miatt. Megállapítjuk, hogy az utolsó küldöttgyűlés óta érdemben semmi sem változott, újra a vezető tisztségekben levők szavazatai döntötték el a küldöttgyűlés eredményét. Úgy éreztük, hogy nem veszik komolyan a helyi szervezetek és közösségek döntéseit, hozzáállásukban eltávolodtak a helyi közösségek igényeitől, elvárásaitól. Kijelentjük, hogy erkölcsileg nem tudunk azonosulni a küldöttgyűlés lezajlásával és határozataival. Ebben a kialakult helyzetben, nem tartjuk kizártnak egy új, jogi személyiséggel rendelkező csángó szervezet bejegyzésének a gondolatát. László Florentina – Bákó Lovász Mátyás (Benchea Iulian felhatalmazásában) – Diószén Antal János – Forrófalva László Irina– Gajdár Huszár Angéla – Gerlén (Rácsila) Istók Angéla és Hodorog Viorica – Klézse Szarka Felicsia és Kertész Daniella – Külsőrekecsin Lela Genoveva – Lészped Istók Lenuca – Pokolpatak Bilibók Jenő, volt MCSMSZ-oktatási felelős – Pusztina Benke Paulina és Benke Regina – Somoska Róka Szilvia, volt MCSMSZ-elnök – Trunk. Erdély.ma lapozás: 1-22
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
